A mesés Kelet – Ázsia gyomrában

A Tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium Erasmus+ pályázatai közül ebben és a következő tanévben két nyertes beadvány is megvalósításra vár. A CODE elnevezésű pályázatunk résztvevő országai Törökország, Horvátország, Portugália (Madeira szigete) és Magyarország. Az első találkozó Törökországban, Kayseri városában zajlott január 8-15. között. Ebben a programban azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen leghatékonyabb módon segíthetik a tudományos eredmények az oktatást.

Törökország ázsiai részére érkeztünk, ahol a török kollégák és a gyerekeket fogadó családok az első perctől kezdve megnyugtató kedvességgel fogadtak bennünket. Ez különösen jól esett azok után, hogy Budapestről megérkezve az isztambuli repülőtéren lekéstük a csatlakozást – nem segített a zokniban futás sem a dolgon, így csak egy későbbi időpontban értünk célba.

A gyerekek előadásokat készítettek a témában, és a három iskolai napot úgy szervezték, hogy elmehettünk közben egy ifjúsági központba, megtekinthettünk egy interaktív kiállítást, ahol kipróbálhattuk a földrengés – és a hurrikánszimulátort is.  Kipróbálhattuk  ahagyományos papírfestés technikáját, ez roppant népszerűnek bizonyult nemcsak a gyerekek, hanem a felnőtt kísérők körében is. A város szívében sétálva megcsodáltuk a mecseteket, a többszáz éves kórházat, a várat. Kayseri városa Kappadókia közelében fekszik, így szerencsére jutott idő arra is, hogy a környék lélegzetelállító szépségeit felfedezzük. A léghajók sajnos az időjárási viszonyok nem szállhattak fel, de mi ezt pozitív oldalról vettük tudomásul, így ugyanis kénytelenek még egyszer elutazni oda, immár szép időben, hogy ezt is megtapasztaljuk.

A híres ürgüpi  barlanglakások és az azokat körülvevő vörös kövek hatását még az is emelte, hogy a magyar csapat a véletlennek köszönhetően találkozott azzal az idős úrral, aki 1972-ben felfedezte a barlangokat. Egyedülálló élmény volt kezet fogni vele.

A méltán népszerű kappadókiai kerámiák készítésének titkát is elleshettük egy fazekasműhelyben, amely egyúttal azzal a ténnyel is dicsekedhet, hogy bekerült a Guiness-rekordok könyvébe, mivel egyedi múzeum működik a műhely belsejében, mégpedig a világ egyetlen hajmúzeuma.

Az utolsó napra igazán nagy dobást tartogattak vendéglátóink, szó szerint felvittek ugyanis a hegyre, ahol a nálunk már egyre ritkábban szemünk elé táruló havas táj fogadott bennünket. A gyerekek szánkóztak és síeltek, és érdekes módon ez nemcsak a távoli szigetről érkezettek számára volt meghatározó élmény, hanem a magyar diákoknak is.

Varga-Pintér Katalin, a program magyarországi koordinátora úgy szervezte az utazást, hogy az út végén jutott egy egész nap Isztambulra, ahol megnézhettük a világhírű nevezetességeket, a Kék Mecsetet, a Hagia Sophiát, a Topkapi Sarayt, és természetesen a bazárban tett séta sem maradhatott el.

A hivatalos programok során minden este kedélyes találkozóval zárultak. A gyerekek extra gyorsan összebarátkoztak, és közösséggé kovácsolódtak, a tanárok pedig, ahogy ez ilyenkor már lenni szokott, az első pillanattól kezdve értették egymást, nem feltétlenül csak a közös nyelv, sokkal inkább a kölcsönös szimpátia miatt. Török kollégáink kitettek magukért, gördülékeny szervezés, változatos programok, és szívhez szóló vendégszeretet kísért bennünket ezen a héten. Igyekszünk, hogy hasonló módon fogadjuk őket jövőre, amikor ránk kerül a sor.